Mentsük meg a Földet!

MENÜ

 A klímaváltozás következményei a természetre és az emberre nézve

 

Az üvegházhatású gázok koncentrációjának antropogén növelése tehát erősíti a természetes üvegházhatást, és a Föld-felszín átlagos globális hőmérsékletének emelkedéséhez, és ez által a földfelszín és az óceánok felmelegedéséhez vezet, méghozzá egyenlőtlen eloszlással, azaz jelentős regionális és évszakonkénti eltérésekkel. Ha a világtengerek felmelegednek, az további szén-dioxidot szabadít fel az óceánokból. Az atmoszféra magasabb CO2-értékei pedig a folytatódó felmelegedést eredményeznek.

Míg a természetes üvegházhatás szükséges az élethez, az emberi behatás általi erősödése aggodalomra ad okot. „Egy éghajlati tényező mindennemű megváltozása sokrétű kölcsönhatásokon keresztül az egész éghajlatrendszer széleskörű és gyors változását okozhatja. Mivel az ökoszisztémák és jelenlegi civilizációnk is a jelenlegi éghajlati feltételekhez alkalmazkodtak, az effajta változások következményei fenyegetőek lehetnek.” Az 1990 és 2100 közötti időszakban a globális talaj közeli hőmérséklet 1,4°C és 5,8°C közötti emelkedése várható.

Már az ebben az évszázadban történő 2°C-os, vagy az évtizedenkénti 0,2°C-nál nagyobb növekedést is veszélyesnek tartja a Globális változásokról szóló szövetségi tanácsadó bizottság (WBGU). Az IPCC kimutatta, hogy a veszélyes éghajlati ártalmak rizikója a 2°C-os emelkedés fölött erősen megnő. Mivel a globális középhőmérséklet 1861 óta, amióta folyamatos a hőmérséklet feljegyzése, már 0,7°C-kal emelkedett, a veszélyes 2°C-os határ átlépéséig még 1,3°C maradt. De nem csak azután kell negatív következményekkel számolnunk.

Miért is?

Az arktikus jégtakaró vastagsága a felmelegedés miatt az elmúlt harminc évben 40%-kal csökkent, kiterjedése pedig 27%-kal. Emellett szinte mindenhol megfigyelhető a nem-poláris területek gleccsereinek széleskörű visszahúzódása. Ezek egyrészt a felmelegedés következményei, másrészt viszont a kisebbedő jégfelület maga is hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez. A sötét színű óceán ugyanis, amint a sötét felületek általában, jóval kevésbé veri vissza a napfényt, mint a világos hó- és jégmezők. Mindezen túl a Föld felszínének csaknem egynegyedét kitevő tartósan fagyott területek is egyre mélyebben olvadnak. Emiatt ugrásszerűen még több metán kerülhet az atmoszférába, és a Föld „üvegháza” még hevesebben melegszik.

 

A tengervízszint emelkedése: A tengervízszint az elmúlt évszázadban már átlagosan 10-20 cm-t emelkedett, a 20. század végén felgyorsuló ütemben. Ennek oka mindenekelőtt az óceánok hőtágulása, de a szárazföldi jég nagymértékű olvadása is. Az 1990 és 2100 közötti időszakra 9-88 cm-es emelkedés prognosztizált.

 

A kis szigetországok és a mélyen fekvő tengerpartú országok lakói már most veszélyben vannak. Mintegy három milliárd ember él a tengerpartok melletti 200 km-es sávban; az ottani lakó- és mezőgazdasági területek nagymértékű megsemmisülése erős migrációs mozgásokat fog kiváltani. A tengervízszint emelkedése, amit a már kiváltott felmelegedés okoz legnagyobb részben még előttünk áll. Ez azt jelenti, hogy ha az emberiségnek sikerülne is stabilizálnia az üvegházhatású gázok koncentrációját, a tengervízszint az óceánok nagyon nagy termikus tehetetlensége miatt még évszázadokig emelkedne. Mivel Grönland helyi felmelegedése kétszer vagy akár háromszor nagyobb lesz a globális átlagnál, a sziget 2100-ig mintegy 5,5°C-kal fog felmelegedni. Ha ez a felmelegedés további 1000 évig tartana, valószínűleg csupán emiatt méterekkel emelkedne a tengervízszint.

 

A tengeráramlatok módosulása: Az elolvadó szárazföldi jég és a növekvő csapadék miatt az Észak-Atlanti-óceánba jutó édesvízmennyiség annyira megnövekedhet, hogy az óceánvíz sűrűségének ebből következő megváltozása gyengítheti, vagy akár el is térítheti a Golf-áramlatot, és annak a főleg Európa számára fontos leágazását, az Észak-Atlanti-áramlatot. Az elmúlt 50 évben már megállapíthatóan lassult a cirkuláció. Ha megállna, az az észak-atlanti és az azt övező területeken, többek között Észak- és Északnyugat-Európában is érezhető lehűléshez vezetne.A következő 50-100 évben valószínűtlen, hogy ez megtörténik!

 

Betegségek elterjedése: Az IPCC és a WHO prognózisa szerint növekedni fog azoknak az embereknek a száma, akik betegségeknek (pl. malária, dengue-láz, sárgaláz és az agyhártyagyulladás különböző fajtái) és a víz által terjesztett betegségeknek (pl. kolera) lesznek kitéve, valamint gyakoribbá válnak a hőség miatt előálló halálesetek is. Súlyos betegségek egész sora fog a klímaváltozás miatt gyakrabban fellépni és gyorsabban terjedni. A legerősebb hatást az emberi egészségre azonban az ökoszisztémák összeomlásán keresztül gyakorolja az éghajlatváltozás. A jól működő ökoszisztémák fontos szolgálatot tesznek az embernek, ugyanis kontroll alatt tartják a rendszer számára káros organizmusokat. Ennek megszűntével gyarapodnak a nagyobb alkalmazkodóképességű populációk, és így terjednek a betegségek és a járványok is. A világ nagy részén nem valósítható meg a fertőzések preventív (és környezetbarát) megakadályozása, a széleskörű tájékoztatás és a beoltás. Sok ország még a létező emberi és állati oltóanyagokat és gyógyszereket sem tudja megfizetni és eljuttatni a rászorulókhoz.

 

Nő a háborúk és a menekültek száma: Bár nehéz prognosztizálni, tanulmányok szerint 2050-re 150 millióan válnak majd menekültté az éghajlatváltozás miatt. „A Föld atmoszférájának változásai például befolyásolják az éghajlatot, és következményeik beláthatatlanok. A földművelés bizonyos formái növekvő sivatagosodáshoz vezetnek a harmadik világban, ami gyakran ahhoz is vezet, hogy az embereknek el kell hagyniuk addigi életterüket. Különös figyelmet kell fordítani a vízellátásra. A szakértők attól tartanak, hogy a „jövő háborúit nemcsak olajért, hanem vízért is fogják vívni.” Az ENSZ prognózisa szerint 2025-re az emberiség kétharmada nem fog elegendő vízhez jutni, aminek egyik központi oka az éghajlatváltozás. Az aszály, éhínség vagy árvíz elől menekülők ráadásul gyakran kerülnek nem higiénikus körülmények közé, ami kedvez a járványok kitörésének.

 

A monetáris kiadások növekedése: A szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése nélkül világszerte 300 milliárd USA-dollár fölé fognak rúgni az emberi tevékenység következtében kialakult üvegházhatás költségei. Sok százmilliárd dolláros globális veszteségekről van szó. Különösen függnek az éghajlattól, és ez által „sérülékenyebb” nemzetgazdasági ágazatok az építő- és az energiaipar, a mezőgazdaság és a turizmus. A déli államokat egyenlőtlenül erősebben érintik a nehézségek, és gazdasági helyzetük kevéssé teszi lehetővé, hogy ellensúlyozni tudják a károkat. Ebben is megmutatkozik, hogy az éghajlatváltozás kardinális kérdése a globális, generációk közötti és ökológiai igazságosságnak a 21. század elején.

 

 

 

 

 

 

 

 Forrás: http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/klima.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet